A magyar képviselők, szenátorok egymás után írják beadványaikat, átirataikat az elemei jogok, mindenekelőtt az anyanyelvi oktatás jogának biztosítása céljából. Legutóbb Király Károly, a szenátus alelnöke kért levelében meghallgatást Ion Iliescu elnöktől. Levelében hangsúlyozta, hogy az anyanyelvi oktatás meghatározó tényező a nemzeti kisebbségek indentitása megőrzése szempontjából. Az új oktatásügyi miniszter, Gheorghe Stefan megértő volt a Domokos Géza elnök vezette RMDSZ-küldöttséggel folytatott megbeszélése során, nem sokkal később azonban a Vatra Romaneasca képviselői Ion Iliescunál tiltakoztak a szakminisztérium "magyar kisebbségre kedvező" határozati miatt. Király Károly levelében leszögezte, hogy a román nacionalisták akciót indítottak a magyar iskolahálózat kiterjesztése ellen, akik az uszító cikkeket közlő román sajtó és egyes megyei tanfelügyelőségek támogatását élvezik. Petre Roman miniszterelnökhöz írt beadványt a magyar nyelvű felsőoktatás ügyében az RMDSZ szenátusi csoportjának több tagja, így például az emigrációból hazatért Szőcs Géza, Demény Lajos volt oktatásügyi miniszterhelyettes és Király Károly szenátusi alelnök, aki annak idején a Ceusescu-rendszerrel szembeszállt. A dokumentum az anyanyelvi oktatás súlyos helyzetéért a kormányt tette felelőssé, amely többszöri ígérete ellenére sem tesz semmit a magyar nyelvű egyetemért. A beadvány felidézte a nagyfokú magyar középiskolai tanárhiányt. 1990. szeptemberében 1132 középiskolás tanárral lesz kevesebb a szükségesnél, az 1995-96-os tanévben már 5352 tanár fog hiányozni. A javulásra a jelenlegi helyzetben nincs remény, mert országos viszonylatban a történelem szakon mindössze három, filozófián öt, jogon tizenkettő, a testnevelési főiskolán pedig hét magyar hallgató tanul. Az utóbbi hónapokban 2500 érettségizett fiatal hagyta el Romániát. /Bogdán Tibor: A levelező nemzetiség. = Magyar Hírlap, júl. 20./
1992. február 15.
Marosvásárhelyen a szélsőséges erők, élükön a Román Nemzeti Egységpárttal, heves támadást indítottak a megválasztott polgármester, a szavazatok 53 százalékát elnyerő Pokorny László gyógyszerész ellen. Azt hozták fel ellene, hogy a jelöltetéséhez szükséges íveken egyesek neve kétszer szerepel. A rendőrség azonnal vizsgálni kezdte az aláírásokat, rendre behívatva az aláírókat. Pokorny László polgármestert beidézték a rendőrségre és több óráig bent tartották. A nyilvánvalóan alaptalan rágalmazás ellen nyilatkozatban tiltakozott Maros megye RMDSZ szervezete. /Bogdán Tibor (Bukarest): Beidézték a rendőrségre Marosvásárhely polgármesterét. = Magyar Hírlap (Budapest), febr. 15./
1992. június 9.
Nicolae Tiu moldovai külügyminiszter jún. 9-én Bukarestbe látogatott, ahol román kollégájával, Adrian Nastaséval tárgyalt. Romániában moldovai diplomatákat fognak kiképezni. /Bogdán Tibor (Bukarest): Bukarest moldovai diplomatákat képez ki. = Magyar Hírlap, jún. 11./
1992. június 19.
Nem mehetnek be székházukba Kolozsvárott a Magyar Demokrata Ifjak Kolozs Megyei Szövetségének tagjai, mondta el a Magyar Hírlapnak András Péter, a szövetség alelnöke. Az intézkedés nem törvényes, a prefektus azt ajánlotta nekik, hogy fellebbezzenek. A Kolozs megyei tanfelügyelőség bizottságot küldött ki a Brassai Sámuel Líceumba, hogy kivizsgálják a román osztályokat sújtó megkülönböztető intézkedéseket, ismertette a történteket Bálint Kelemen Attila igazgató. A bizottságnak nincs magyar tagja. /Bogdán Tibor, Bukarest: Állami szervezet nem rendelkezhet a kolozsvári KISZ-vagyonnal. = Magyar Hírlap, jún. 19./
1992. június 27.
Ion Oancea képviselő a parlamentben interpellált, azt állítva, hogy Pataki Imre, Hargita megye prefektusa nem fordít gondot a román katonák emlékműveinek gondozására. Oancea képviselő magyarellenessége közismert, 1990 januárjában az elsők között azzal vádolta a székelyeket, hogy románok fejével labdáznak. Pataki Imre a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy ez a vádaskodás alaptalan. Épen Ion Oancea volt az, aki a kommunista diktatúra, Ceausescu idején beadvánnyal fordult a megyei pártbizottsághoz 50 magyar emlékmű lebontását kérve, Helyükre saját elgondolása alapján emelt szobrokat még Ceausescu idején Gyergyóditróban, Csíkszépvízen és Csíkszentmártonban. Oancea képviselőnek számot kellett volna adnia a magyar emlékművel elpusztításáról. Pataki Imre hozzátette: Hunyad megyében viszont ismeretlenek ledöntötték Zajkány falu határában Hunyadi János emlékművét. A hatalmas szobor ledöntéséhez legalább traktor kellett. /Bogdán Tibor, Bukarest: Szborvita Hargitában. = Magyar Hírlap, jún. 27./
1992. június 29.
Sohase feledjétek, hogy honnan jöttetek, mondta Kallós Zoltán néprajzgyűjtő a Magyarországon tanuló csángó fiataloknak. Idén 53-an fejezték be az első tanulmányi évet a Nemzetközi Előkészítő Intézetben. A Magyarországon tanuló csángóknak pályázatot hirdetett a Lakatos Demeter Egyesület és a Piarista Diákszövetség. A szülőföldismereti és néprajzi pályázatra tizenkét pályamű érkezett, a bizottság ebből tíz munkát jutalmazott. Demse István és Kotis Mihály első díjat kapott, Nyisztor Tinka különdíjban részesült, második díjjal jutalmazták Perka Mariant és Molnár Klárát, de érdemes felsorolni Bogdán Tibor, Luca Magda Gabriella, Mátyás Irina, Róka Szilvia és Bodó Marika nevét is. Dr. Lovag Lea magyar-román szakos tanár a csángó fiatalok segítője, mindenese az intézetben. /Frigyesy Ágnes: Csángómagyarok ? szülőföldjükről. = Új Magyarország, jún. 29./
1992. augusztus 25.
Hajdu Győző Ceausescu idejében is Paunescu munkatársa volt, a fordulat után ugyancsak ő Paunescu magyarja a Totusi Iubireában, most pedig Paunescu új lapjában, a Vremeában ő képviseli a "kisebbségi véleményt". Hajdu Győző újabb cikkében Bogdán Tibort, a Magyar Hírlap bukaresti tudósítóját támadta és Zolcsák Istvánt, továbbá a magyar világtalálkozókat. /Vremea (Bukarest), aug. 25-26., MTI/
1992. október 13.
Az elnökválasztás végleges eredménye: a szavazópolgárok 73,2 százaléka járult urnához, Ion Iliescu a szavazatok 61,43 százalékát, Emil Constantinescu pedig 38,57 százalékát tudhatja magáénak. Constantinescu a 42 választási kerületből tízben győzött, ezek kizárólag erdélyi megyék: Arad, Brassó, Kolozs, Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár, Szeben és Temes megyék. /Magyar Nemzet, okt. 13./ Iliescu megválasztása szentesíti a parlamenti választások nyomán körvonalazódó balratolódást. A szélsőséges körök szerint Romániának nincs szüksége a Nyugatra, mert az a nemzeti identitás föladását jelentené. Ezt fejtegette Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke, hangsúlyozva, hogy vissza kell fogni a "nemzetellenes reformokat", így azután a románság "méltó módon, saját uraként élhet hazájában". Az ellenzéki erőket egyesítő Demokratikus Konvenció elnöke, Corneliu Coposu keserűen fogalmazott: "A románság egy része megszokta a rosszat" /Bogdán Tibor, Bukarest: Iliescu másodszor is befutott. = Magyar Hírlap, okt. 13./
1993. január 8.
A román elnök véleményét tükröző Dimineata című lap ismét elmarasztalta Magyarországot: "Magyarország 75 év óta Erdélyt akarja, s erre most tételesen is figyelmeztette Bukarestet Antall József, amikor a budapesti rádiónyilatkozatában megalapozottnak nevezte az erdélyi magyarság politikai törekvéseit." A lap szerint Budapest feszültségekre törekszik. /Bogdán Tibor: A Dimineata bírálja Antallat. = Magyar Hírlap, jan. 8./
1993. január 9.
Bukarestbe látogatott Jean Pierre Massaret, az Európa Parlamentben részt vevő francia küldöttség elnöke. Melescanu külügyminiszterrel tárgyalt, majd nyilatkozott a román rádiónak. Románia stabilizáló tényező a nyugati és keleti határain túl folyó események között, állapította meg. - Európának fontos Románia integrálása. A francia delegáció szeretné, ha Románia 1993-ban csatlakozna az Európa Tanácshoz. /Francia vendég Romániában. = Pesti Hírlap, jan. 9./ Massaret tárgyalt a kisebbségi képviselőkkel is. Markó Béla, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője erről nyilatkozott. Ismertették a magyar kisebbség helyzetét, a magyar egyetem hiányát, a szaporodó szélsőséges megnyilvánulásokat, amelyek ellen nem lép fel a hatalom. Massaret Funar polgármesterrel is találkozik. /Bogdán Tibor: Markó Béla szenátor nyilatkozata a Magyar Hírlapnak. = Magyar Hírlap, jan. 8./
1993. január 13.
Roland Dumas francia külügyminiszter Bukarestbe látogatott, tárgyalt Iliescu elnökkel, Vacaroiu kormányfővel és Melescanu külügyminiszterrel. Franciaország támogatja Románia fölvételét az Európa Tanácsba, jelentette ki. A két ország között "bizalmi kapcsolatok" épültek ki. Melescanu elmondta, hogy a közeljövőben több román-francia találkozó lesz. /Bogdán Tibor: Gazdag a francia-román diplomáciai naptár. = Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, jan. 13./ Az Iliescu-Dumas találkozón felvetődött a kisebbség kérdése is. Ennek megítélésében Párizs és Bukarest álláspontja továbbra sem azonos. Román részről hajtogatják, hogy az Erdély körüli problémákért elsősorban "bizonyos budapesti vezetőket" terhel a felelősség. Bukarestben aggodalmaskodnak amiatt, hogy a francia diplomácia hagyományos "kisantant" szemlélete megváltozott. /T. S.: Az Iliescu-Dumas találkozón felvetődött a kisebbség kérdése is. = Magyar Nemzet, jan. 13:/
1993. január 15.
Az RMDSZ kongresszusán 327 szavazattal bíró küldött vesz részt, ebből 209-en a megyei és területi szervezeteket, 104-en a 13 pártot és szervezetet képviselik, ide tartozik a 14 elnökségi tag is. Az RMDSZ kongresszusára látogató magyar kormányképviselők, Entz Géza államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Kodolányi Gyula, Antall József miniszterelnök külpolitikai tanácsadója először Bukarestben keresték fel Viorel Hrebenciucot, a román kormány főtitkárát. Fölvetettük a romániai magyar kisebbség helyzetének általános kérdéskörét is - közölte a megbeszélés után Entz Géza. A neuralgikus kérdésekben a szerződéses viszonyok eloszlathatnák a gyanakvást, hiszen világossá tennék a kapcsolatok alapelveit. - Az RMDSZ kongresszusán megjelenik a Demokratikus Konvenció 18 tagszervezetének és pártjának valamennyi vezetője, képviselteti magát az Európa Tanács, az EDU, a Helsinki Watch, a Magyarok Világszövetsége, továbbá a magyarországi pártok képviselői. Jelen lesz Entz Gézán kívül Bálint-Pataki József, Keszthelyi Gyula, Kulin Ferenc, Csapody Miklós és mások. /Bogdán Tibor: Ma kezdődik az RMDSZ kongresszusa. Entz és Kodolány Bukarestből utazott Brassóba. = Magyar Hírlap, jan. 15./
1993. január 19.
Markó Béla, az RMDSZ újonnan megválasztott elnöke nyilatkozatában elmondta, hogy eddig elsősorban kulturális, anyanyelvi jogokkal kapcsolatos követelések valóra váltására törekedtek, a jövőben viszont mindenekelőtt a kolozsvári nyilatkozatban foglaltakra összpontosítanak, az autonómiaelvet dokumentumokban rögzítik. Markó Béla /sz. Kézdivásárhely, 1951. szept. 8./ költő az Igaz Szó szerkesztője, 1989 után a Látó irodalmi folyóirat szerkesztője. Eddig 12 verseskötete és egy esszékötete jelent meg. /Bogdán Tibor: A nap interjúja Markó Bélával, az RMDSZ új elnökével. = Magyar Hírlap, jan. 19./
1993. január 21.
Liviu Maior tanügyminiszter szerint nincs szükség Bolyai Egyetemre, mert a magyar nyelvű oktatás kérdése megoldódott. /Bogdán Tibor: Rosszul áll a Bolyai Egyetem ügye. = Magyar Hírlap, jan. 21./
1993. január 22.
Teodor Melescanu külügyminiszter a Le Monde-nak adott interjúban kifejtette, hogy a magyar-román alapszerződés 80 százalékban véglegesnek mondható, hozzátéve, hogy csak a határok és a kisebbségek kérdése tisztázatlan még. Melescanu szerint Románia Európa élvonalához tartozik "a lehető legjobb rendszerrel", amely valamennyi nemzetiségi jogot elismer. A kolozsvári magyar egyetem "a romániai magyarok dolga" - szögezte le a külügyminiszter, amennyiben a kolozsvári közösség szükségét érzi, hogy magyar nyelvű egyeteme legyen, akkor ezt csak ki kell nyilvánítnia és akcióba lépnie. A kolozsvári magyar konzulátusnak nincs elvi akadálya. /Bogdán Tibor: Teodor Melescanu: a magyar konzulátusnak nincs elvi akadálya. = Magyar Hírlap, jan. 22./ Megdöbbentő Melescanu külföld felé szóló nyilatkozata a magyar egyetemről!
1993. január 22.
Az Evenimentul Zilei bukaresti napilap különleges készülékkel azt kutatja, hol vannak lehallgató berendezések. A Demokratikus Konvenció épületében már találtak ilyen készüléket, ugyanúgy az ellenzéki December 21. Egyesületnél. /Bogdán Tibor: Lehallgatókészülékek a Demokratikus Konvenció üléstermében. = Magyar Hírlap, jan. 22. /
1993. január 29.
Szőcs Ferenc, a román-magyar külügyi tanácskozás magyar küldöttségvezetője nyilatkozatában kitért arra, hogy szóba hozták a román fél előtt az RMDSZ igényét a tárgyalásokon való részvételre. Konkrét megállapodás azonban nem született. /Bogdán Tibor: Formálódik a magyar-román alapszerződés. = Magyar Hírlap, jan. 29./
1993. február 13.
Ion Iliescu elnök fogadta a román parlament négy székelyföldi tagját, Magyari Lajos és Kozsokár Gábor szenátorokat, Hajdú Gábor, Nagy Benedek képviselőket. A küldöttség azt kérte az elnöktől, hogy magyarok legyenek a prefektusok a két székely megyében. Iliescu megértőnek mutatkozott. /Bogdán Tibor: Iliescu támogatja az RMDSZ álláspontját. = Magyar Hírlap, febr. 13./
1993. február 25.
Paul Everac író, a tévé nemrég kinevezett elnöke írásait idézte a Romania Libera napilap, megállapítva, hogy azok nagyon hasonlóak Hitler Mein Kampfjához. Everac ugyanis a nemzet tisztaságára is vigyázna, ha ő lenne az államfő. A kisebbségekre "túlszaporodási adót" vetne ki, elsősorban a cigányokra. Everac hajlandó lenne elősegíteni a kisebbségek elvándorlását is. /Bogdán Tibor: A Mein Kampf román változata. = Magyar Hírlap, febr. 25. /
1993. március 1.
A Vacaroiu-kormány ellen megindult a parlamenti támadás. A Petre Roman vezette Nemzeti Megmentési Front a korményt a törvények sorozatos megsértésével vádolja. Ehhez csatlakozott a többi demokratikus ellenzéki frakció is. Támadja a kormánypártot eddigi szövetségese, a Nagy-Románia Párt is. A miniszterelnök engedett az erősödő nyomásnak, rövidesen két vegyes bizottság alakul a kormányprogram felülvizsgálatára. /Bogdán Tibor, Bukarest: Roman vizsgálóbizttság elé állíttatná Vacaroiut. = Magyar Hírlap, márc. 1./
1993. március 9.
Markó Béla RMDSZ-elnök beszámolt a Magyar Hírlap tudósítójának arról, hogy márc. 9-én az RMDSZ parlamenti vezető politikusai találkoztak Bukarestben az Európa Tanács megfigyelőjével, Friedrich Königgel. König jól ismeri a kisebbségek helyzetét, előzetes jelentésében reálisan tükrözte a problémákat. Fontos lenne a tanügyi törvény kidolgozása, szükséges a nemzetiségi törvény. Jelenleg a törvényeket diszkriminatívan alkalmazzák. Beszámoltak Könignek az igazságügyben történt súlyos jogsértésekről, a zetelaki, oroszhegyi és marosvásárhelyi bebörtönzöttekről és a Bolyai Egyetem szükségességéről. /Bogdán Tibor, Bukarest: Markó Béla RMDSZ-elnök nyilatkozata a Magyar Hírlapnak. = Magyar Hírlap márc. 10./ Borbély László, az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke a Friedrich Königgel történt megbeszélésről elmondta, hogy König 1992. augusztusi látogatása óta a kisebbséget illetően nem történt változás: nincsenek a kisebbségi jogokat biztosító jogi keretek, szükség van nemzetiségi törvényre, kétnyelvű feliratokra, Bolyai Egyetemre, a tanügyi törvénytervezet diszkriminatív. König megígérte, hogy a főügyésznek is felveti a zetelaki, oroszhegyi, marosvásárhelyi elítéltek ügyét. /Demeter J. Ildikó: Bízunk a reális képben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./
1993. március 23.
Romániában ismertették három moldovai állampolgár nyilatkozatát, akikről két moldovai lap azt állította, hogy Romániában, a hírszerző szolgálat különleges kiképző táborában terrorista kiképzést kaptak, hogy részt vegyenek a Románia és a Moldovai Köztársaság azonnali egyesülését ellentő Mircea Snegur elnök elleni államcsínyben. Az állítás ellen annak idején tiltakozott a hírszerző szerv, az SRI, sőt, az SRI főnöke, Virgil Magureanu személyesen ment Chisinauba, hogy tisztázza szervezetét Snegur elnök előtt a vádak alól. A három érintett moldovai állampolgár közölte, nem terrorista, ellenkezőleg, antiterrorista kiképzében részesülnek. Vasile Calmoi moldovai állambiztonságügyi miniszter közölte: az ügyben vizsgálatot indítottak. /Bogdán Tibor, Bukarest: Nem terrorista - antiterrorista. = Magyar Hírlap, márc. 23./
1993. március 25.
A Gheorghe Funar által vezetett Román Nemzeti Egységpárt parlamenti csoportjából különbizottság alakult abból a célból, hogy Tőkés László ellen terhelő adatokat gyűjtsenek. A párt alelnöke és szóvivője, Cornel Brahas kijelentette, hogy feljelentik Tőkés László püspököt románellenességért és hazaárulásért. /Bogdán Tibor, Bukarest: Funarék feljelentik Tőkést. = Magyar Hírlap, márc. 25./
1993. április 1.
Az RMDSZ ápr. 1-jei bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla elnök hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem akarja az etnikumközi feszültség fokozását. Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentéséről az RMDSZ vezetői elmondták: a 42 prefektusból már egyetlen magyar sincs, a különböző központi intézményekben egyre kevesebb a magyar, az Oktatásügyi Minisztérium két magyar államtitkárát elmozdították, mindez etnikai tisztogatást jelent. /Bogdán Tibor, Bukarest: Tiltakozó akciók kezdődtek Hargitában. = Magyar Hírlap, ápr. 2./
1993. április 5.
Alábecsüli a székelyföldi román prefektusok kinevezése elleni tiltakozó megmozdulásokat Adrian Vlad Casunean, Kovászna megye újonnan kinevezett vezetője. A húszezres sepsiszentgyörgyi tüntetés ellenére azt állította, a megye lakosságának zöme nem ért egyet az RMDSZ akcióival. Mindezt sajtóértekezleten fejtette ki. Casunean a tüntetést politikai terrorizmusnak minősítette. Traina Chebeleu, Iliescu elnök szóvivője "komoly alapokat nélkülözőnek" mondta a tiltakozó hullámot. Leszögezte: Budapest szüntelen beavatkozása megnehezíti a romániai magyar kisebbség helyzetének rendezését. /Bogdán Tibor, Bukarest: Román kifogások a magyar tiltakozás ellen. = Magyar Hírlap, ápr. 5./
1993. április 6.
A Hargita megyei tanács állandó küldöttsége nyilatkozatában leszögezte, hogy a kormány nem hajlandó elhatárolni magát a szélsőséges nacionalista erőktől, ezáltal megtűri a nyílt uszítást, utat enged a feszültségkeltő akcióknak. A kormány nem mutat hajlandóságot olyan dokumentumok aláírására, mint az emberi jogok konvenciója, a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája. /Bogdán Tibor, Bukarest: Hargitai bírálat Bukarest címére. = Magyar Hírlap, ápr. 6./
1993. április 14.
A Demokratikus Nemzeti Megmentési Front közleményben állt ki a kormány mellett, szembefordulva a tüntetésekkel. A román ellenzék viszont közleményben tiltakozott a kormány szakszervezeti politikája ellen: ellentéteket akar szítani a szakszervezeti tagok és a vezetők között, továbbá megállapították, hogy a Vacaroiu-kabinet öt hónapja alatt 50 százalékkal emelkedtek az árak. /Bogdán Tibor, Bukarest: Vacaroiu nem enged a szakszervezeteknek. = Magyar Hírlap, ápr. 14./
1993. április 18.
Iliescu elnök ápr. 18-án részt vett a bukaresti zsinagógában a holocaust áldozataira emlékező szertartáson és beszédében kiemelte: országa megszakítás nélkül diplomáciai kapcsolatot tartott Izraellel, a román alkotmány szavatolja minden állampolgár egyenlőségét. Hangsúlyozta, hogy a román hatóságok fellépnek az antiszemitizmus ellen. Rosen főrabbi kiemelte: a zsidó közösség hatszáz éves történelme során először lépett be román államfő a zsinagógába. /Bogdán Tibor, Bukarest: Hatszáz év óta először lépte át zsinagóga küszöbét román államfő. = Magyar Hírlap, ápr. 20./
1993. április 24.
Győzelemként értékelik romániai politikai körök, hogy Iliescunak mégis sikerült találkoznia Clinton elnökkel. Ugyanakkor Iliescu elnöknek az amerikai kongresszusi külügyi bizottsága, köztük Tom Lantos előtt a romániai magyarság helyzetéről kellett beszélnie. Tom Lantos leszögezte: a legnagyobb kedvezményt csak akkor kapja meg Románia, ha Kolozsváron újra megnyílik a Bolyai Egyetem. Az Amerikai Zsidók Bizottsága vezetői a Romániában ismét felerősödő antiszemitizmust és fajgyűlöletet hozták szóba. /Bogdán Tibor: Kényelmetlen kérdések Ion Iliescu elnöknek. = Magyar Hírlap, ápr. 24./
1993. április 26.
Az Amerikából hazatérő Iliescu elnököt durván támadta szövetségese, a szélsőséges Nagy-Románia Párt. Corneliu Vadim Tudor pártelnök az Iliescu elnökhöz írt nyílt levelében dühödten kikelt azért, mert Iliescu megjelent a washingtoni Holocaust Múzeum megnyitóján. C. V. Tudor szerint ez a múzeum "a sátán otthona". A román fasiszták a világháború idején közel 400 ezer zsidót öltek meg. Tudorék szerint ez hazugság. Iliescu a zsidók kezébe került, olvasható Tudor levelében. A szélsőséges pártvezér ugyancsak elutasította Antonescu marsall elítélését. /Bogdán Tibor, Bukarest: A Nagy-Románia Párt vádaskodó levele Iliescuhoz. = Magyar Hírlap, ápr. 26./
